Számvetés

by Rosta Judit

2016. június 27. - erasmus+

El se hiszem, hogy ilyen gyorsan telik az idő és már itt a nyár. Most töltöm a nyolcadik hónapomat itt, Pratoban és elfog a sírhatnék ha arra gondolok, hogy 4 hónap és haza kell mennem. Ez szerintem még nehezebb lesz, mint eljönni otthonról.

13461181_1219647071398901_1456896223_o.jpg

 

Tovább

Egy tál bon-bon - egy EVS vége

by Horváth Fruzsina

wp_002206.jpg

Az EVS (nekem) olyan, mint egy soktényezős bon-bon. Adott egy hatalmas doboz édesség, de csak az alján vannak azok a képek, amelyek elárulják, milyen ízű csokikat rejt a csomagolás. Tudom, most sokatoknak eszébe juthat a Forest Gumpból jól ismert hasonlat, de szánt szándékkal nem azt akartam idézni, mivel az egész analógia csak ebben a szent pillanatban ugrott be, amint az előbb a búcsúajándékba kapott óriási doboz tartalmát dézsmálgattam, és az apró csokoládé lassan olvadni kezdett a számban. 

Tovább

Idegen valóság

by Horváth Fruzsina

wp_002239.jpg

Cukros kávé kúszik fel az agyamba… leültem írni. Olyasvalamiről számolok be most, amit nem volt könnyű megélni.

Munkám az óvodában múlt szerdán véget ért. Csütörtökön nem mozdultam ki, próbáltam összekaparni széttöredezett részeimet, és elhitetni magammal, hogy nincs vége mindennek, a nyár még sok szépet tartogat számomra. Másnap reggel hatkor már a Tallinnba tartó buszon ültem, tízkor már az óváros utcáit róttam. A bábszínházban volt jelenésem, mert ők szervezték a TREFF nevű színházi fesztivált, ahol az elmúlt négy napban önkéntesként dolgoztam.

Tovább

Képekkel búcsúzom

by Szőke Dorottya

dsc_1310.jpg

Egészen hihetetlen, hogy már két hónapja írogatok a 100 új élmény blogra! A mai lesz az utolsó írásom itt, ugyanis a kampány nyolc hétig tartott és akárhogy is számolom, ez már a nyolcadik bejegyzésem lesz az indulás óta. Köszönöm, hogy olvastatok! Én nagyon élveztem az elmúlt időszakot! Kicsit hiányozni is fognak a kedd délutánok, amikor izgatottan vártam a legújabb posztom megjelenését.

Tovább

Egy asszony Narvából

by Horváth Fruzsina

wp_001230.jpg

Igyekezz elkerülni az EVS-bubble-t!” - vagyis próbálj meg nem buborékban élni, amíg tart a projekted. Mit is jelent ez az „atyai intelem”? Legtöbbször a fogadó szervezet igyekszik minket, önkénteseket attól megóvni, hogy csak a körülöttünk lévő többi önkéntessel barátkozzunk (már ha egyáltalán vannak körülöttünk önkéntesek... Ugyanis valahol csak egyedüli önkéntesként van az illető, nincs senki más a faluban, városban, itt ez a veszély nem fenyeget). Narvában heten voltunk a kezdetekkor (ma öten), így könnyű volt belesétálni a csapdába.

Tovább

Honnan lehet látni, hogy Finnországban élek már egy jó ideje

by Szőke Dorottya

Képzeljétek, a héten Csillagkapuba léptem és hazaugrottam Budapestre három napra (nem önszántamból, helyzet volt)! Ez persze egyáltalán nem hosszú idő, de arra elég volt, hogy egy óriási kontrasztot keltsen bennem az otthoni és a ”finn életem” között. Magyarországi gyorsvizitem emlékeztetett arra, hogy mennyire is részemmé váltak a finn hétköznapok. Az alábbi, szintén gyors gondolatmenetemben felsorolom nektek azokat az apróságokat, amelyektől úgy gondolom: egy kis darab belőlem már finné vált.

01_1.JPG

Tovább

Hétköznapi kihívások: a lakótársak

by Rosta Judit

Az életben mindig voltak, vannak és lesznek is problémáink. Ha szerencsénk van legtöbbször elkerülhetjük őket, viszont abban mindenki biztos lehet, hogy ha négy teljesen különböző országból és kultúrából való fiatalt összeraknak egy házba egy évig, akkor ott lesznek problémák. Méghozzá sok.

judit_foto_1.jpg

Tovább

Aki elindul, az meg is érkezik

by Szőke Dorottya

Itt a nyár, egyre több gyerek nyüzsög a táborban és nem mellesleg arról sem feledkezhetek meg, hogy a projektem felén már túl is vagyok. A múlt heti ún. mid-term tréningem félreérthetetlenül a tudtomra adta, hogy a búcsú közeleg. Ennek kapcsán hoztam egy kis ízelítőt, hogy mi is történt az elmúlt öt napban.
001_1.jpg

Tovább

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu